Pólika
– cigány sorsdráma szerb és magyar nyelven
A bemutattó időpontja 2015. június 15.a Magyarországi Szerb Színház kamaraterme
A Cinka Panna Cigány Színházzal közös előadás
Szövegét írta: Rusz Milán
Zenéit autentikus szerb és magyar cigánydalokból gyűjtöttük össze
Pólika: Varga Klári, Jónás Judit
Zenekar: Suki István, Gyorgyev Bránimír, Rusz Milán,
Díszlet és jelmez: Prágai Tibor,
Rendező: Rusz Milán
Rendezőasszisztens és súgó: Kabódi Szilvia
Látványterv: Szabó Bogdán
Hangtechnika: Prágai Tibor és Borbély Noémi
Kovács Apollónia a magyar és a cigány dal koronázatlan királynője.
Nemrégen ment el a földi létből. A budakalászi idősek otthonába jöttek el érte odaátról barátai: Sárközi, Romungró meg a Zsiga, hogy az örök fénybe kísérjék a Gelem, gelem dalával.
Az idős, Kossuth-díjas művészről még gondozói sem tudják, hogy ki is ő valójában, hiszen férjezett nevén mutatkozott be és szobájából nem lehet kicsalogatni.
A nappaliból csak annyit hallani, hogy egyfolytában énekel, pedig ő az utolsó hónapjait azzal tölti, hogy újra átéljen bizonyos élethelyzeteket és megértse mi is történt az elmúlt évtizedekben valójában.
Elsősorban nem a saját életét éli újra és újra, hanem a magyarországi cigányság sorsdrámáját görgeti sziszifuszi módon egyre magasabb és magasabb csúcsokra, ahol még az avatatlan, vagy akár az elfogult is láthatja micsoda mulasztásokat követett el a többség velük szemben, elsősorban azok a honfitársaink, akik őket bűnös előítéletekkel terhelt módon kezelték.
Emberi és művészi nagysága a végső megbocsátásban csúcsosodik ki, amikor magyar és cigány anyanyelvén mindenkit megáld és a roma eredetmonda madárszárnyain, pillekönnyedén elillan oda, ahonnan a dalai idejöttek mihozzánk.
Az előadás java részét dalok alkotják.
A cigány folklór csodatévő hatású, ezt mindnyájan tapasztaltuk.
A szerb és magyar cigányok zenéje egyaránt világhírű.
A magyar cigányzenét az operettek, a szerbet Emir Kusturica filmjei tették végtelenül népszerűvé mind az öt kontinensen.
